Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kincsem a csodakanca

 

Kincsem
Kincsem.jpg
Kincsem a legyőzhetetlen "csodakanca"

Születési idő 1874. március 17.
Fajtája angol telivér
Neme kanca
Tenyésztő gróf Blaskovich Ernő
Tulajdonos gróf Blaskovich Ernő
Istálló Kisbéri ménes
Idomár Hesp Róbert
Győzelmei 59/59
Származás
Apa
Cambuscan
Newminster
The Arrow
Anya
Water Nymph
Cotswold
The Mermaid
Forrás

Kincsem (Kisbér1874március 17. – Tápiószentmárton1887március 17.) többszörös díjnyertes magyarországi versenyló, a legyőzhetetlen „csodakanca”.

A legutóbbi időkig úgy tudtuk, hogy Kincsem gróf Blaskovich Ernő tápiószentmártonibirtokán látta meg a napvilágot, de az újabb kutatások születése helyét már Kisbérre teszik. (Hesp Róbert dédunokájának, Hesp József kutatásai azonban szintén azt bizonyítják, hogy Kincsem Tápiószentmártonban született.)Élete [szerkesztés]

Apja egy Cambuscan nevű import angol telivér volt, amelyet 1871-ben vásárolt meg Francis Cavaliero a kisbéri ménes számára. Anyja Water Nymph, az ozorai Esterházy-ménes kancája volt, amelyet 1873-ban vittek Kisbérre fedeztetni.

Kincsem karrierje kétéves korában, 1876-ban kezdődött. Trénere az AngliábólMagyarországra, Gödre települt Hesp Róbert volt. Akkor még nem sejtették, hogy már a neve is telitalálat, hiszen valóban kincset ért tulajdonosának, sőt az egész nemzetnek is.

Kincsem fényképe, mellette trénere, Hesp Róbert
Kincsem szobra a Kincsem Parkban

Legkedvesebb társa egy fekete-fehér nőstény macska (Csalogány) volt, amely nélkül Kincsem egyetlen versenyére sem volt hajlandó elindulni. Legendák keringtek arról, hogy milyen kétségbeesetten kereste Kincsem egész istállószemélyzete a boulogne-i kikötőben elkóborolt macskát. Kincsem kissé „bogaras” és kényes jószág volt, különösen a vízre volt érzékeny. Ismertté vált a történet, miként sikerült a baden-badeni versenypálya közelében megfelelő vizet találni, mivel a már egy napja szomjazó Kincsem rá sem hederített az addig felkínált ivóvízre.

Élete során vonaton beutazta fél Európát. Legnagyobb sikereit Magyarországon,AusztriábanNémetországban, Angliában és Franciaországban érte el. 1876június 21.és október 29-e között versenyzett és nyert PrágábanHamburgbanHannoverben,Frankfurtban, Baden-Badenben, BécsbenSopronban és Budapesten.

Háromévesen győzött az osztrák derbin, Pozsonyban, Baden-Badenben és a budapesti Magyar St. Leger futamain is.

Négyévesen Bécsben kezdte a versenyszezont, 1878április 22-én. Addig 27 versenyen indult vereség nélkül. Egyedül a francia tenyésztésű, 4 éves Verneuilt tartották hasonló képességűnek. Augusztus 1-jén a Goodwood Cup futamon Kincsemnek Verneuil-jel kellett volna kiállnia, aki előzőleg megnyerte az Ascot Gold Cup-ot. A verseny előtti napokban azonban Verneuil megsérült, így Kincsem könnyen győzött. Egyik nevezetes futása szeptember 9-én Baden-Badenben történt. Gróf Hugo Henckel lova, Prince Giles The First fej-fejt végzett vele, a bírák holtversenyt állapítottak meg. Blaskovics Ernő nem fogadta el ezt az eredményt. Abban az időben, ha az egyik tulajdonos nem fogadta el az eredményt és a díjat sem akarta megfelezni, kérhették az újrafutást. Egyes források szerint rögtön ezután a két ló lefutotta még egyszer a futamot, és ekkor a kitűnő formában lévő Kincsem hat hosszal megnyerte a 3200 méteres távot. Kincsem e tekintetben nem tartozott a gyengébbik nemhez, hiszen gyepen az összes mént is csúfosan megverte, akár egy kilométernél rövidebb, akár 4000 méter volt a verseny távja.

Ötévesen tizenkétszer állt starthoz, többek között BerlinbenFrankfurtban és sokadszorra Baden-Badenben.

Kincsemet hatévesen is futtatni szerették volna, de a felkészülések során kiderült, hogy lábai nem egészségesek, ízületei elkoptak. Új korszak kezdődött a számára: ezúttal tenyészkancaként bizonyíthatott. Tápiószentmártonba szállították, ahol öt csikót ellett. Ebből három a híres mén, Buccaneer utódja, kettő pedig egy Doncaster nevű méntől született.

Kincsem első ivadéka, Budagyöngye 1882-ben jött világra. Ez a kanca is később sok győzelmet tudhatott a magáénak. Következő csikója Buccaneertől, Ollyan Nincs (szintén kanca), sok sikert ért el a versenypályákon. 1884-ben Kincsem rövid „szünetet tartott”, de a következő évben világra jött Talpra Magyar. A csődör eredményes fedezőmén lett. 1886-ban meglátta a napvilágot Kincsőr Doncastertől. A fiatal csődört be akarták nevezni a német derbire, de korai pusztulása miatt nem érhetett el eredményeket. A csodakanca utolsó utódja Kincs volt, amelyet 1887-ben ellett. Kincs lánya, Napfény később eredményes versenyzővé vált.

Utolsó ellése után Kincsem egészsége meggyengült, gyomor és bélgörcsök kínozták. 1887március 17-én, tizenharmadik születésnapján egy súlyos kólikaroham következtében múlt ki a magyarok legendás telivérje. Kincsem terebélyes családfát hagyott hátra, melyen magyar és nemzetközi nagydíjak és futamok győzteseit találjuk. Vérvonala, főleg Németországban, a mai napig tovább él, bár Kincsem egyik leszármazottja sem érte el ősanyja kivételes eredményeit. A kancák részére rendszeresített legnagyobb angol tenyészversenyt, az Oakst1974-ben – Kincsem születésének centenáriumán – Polygamy, Kincsem tizenharmadik anyaági leszármazottja nyerte.

Sikerei [szerkesztés]

Élete során, két- és ötéves kora között, négy teljes szezonon keresztül 54 versenyen indult és Európa legjobbjait verve mindig győzött, ezzel a telivértenyésztés történetének legendás alakjává vált.

Teljesítményét soha egyetlen versenyló sem tudta elérni, ezzel az egész magyar versenylótenyésztésnek szerzett világhírnevet.

Leszármazottai eljutottak a világ neves tenyésztőistállóiba. Számos versenyt neveztek el a csodakancáról olyan országokban is, ahol a kanca élete során meg sem fordult. A Kincsem Parkban, a budapesti galopp-pálya bejáratánál 1977-ben felállították a csodakancát ábrázoló életnagyságú bronzszobrot, Tóth Béla alkotását.

Tápiószelén, a Blaskovich család kastélymúzeumában is megtalálhatóak a leghíresebb magyar versenyló emlékei. Csontváza a budapestiMagyar Mezőgazdasági Múzeumban van kiállítva, ahol megtekinthetők kitüntetései, érmei is. Külföldön „Hungarian Wonder”, azaz Magyar Csoda néven ismerik. A telivértenyésztés egyik központjának számító angliai Newmarket múzeumában (Horse Racing Museum) felállították a magyar kanca szobrát, a tárlókban pedig karrierjének dokumentumai láthatók. Már életében nevét viselte a fővárosi palota, ma is nagydíjakat rendeznek a tiszteletére, a budapesti lóversenypálya pedig három évtizede a nevét viseli. A tápiószentmártoni lovasparkot is Kincsemről nevezték el; itt külön múzeum gyűjti a versenyló emlékeit.

Bár Kincsem ősei többnyire brit származásúak voltak, a sötétsárga kanca mégis a magyar tenyésztés eredménye és mind a mai napig tökéletes példája a fajtának.

 
 

 

Utolsó kép



Archívum

Naptár
<< Június / 2017 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 26818
Hónap: 201
Nap: 8